Köszöntés
Szeretettel köszöntök mindenkit! Remélem, hogy fogok ismerősökkel és ismeretlenekkel találkozni a blog-oldalamon kereszül. Oldalamat azért hoztam létre, mert sok mindenen keresztül mentem, amin úgy gondolom, hogy végig kellett mennem, azért, hogy eljussak oda, ahol most vagyok. Szépen hangzik ugye? Nem leszek a későbbiekben ennyire rejtélyes, megígérem - mint, hogy azt is -, ha olvassátok az oldalamon a cikkeket, egyre világosabb lesz, amit az előbb leírtam. Aki nem ismer annak egy pár szóban bemutatkozom: Kocsis Zoltán vagyok. Nős vagyok és van 3 fiam. Ezáltal már megvan majdnem egy focicsapat a családban!
Na de vágjunk bele! De nem a focicsapat bővítésébe:-)
Ismerős Karinthy Frigyesnek a Tegezés című jelenete?
ez egy kitűnő szatírája annak, hogy az emberek milyen zavarban vannak mikor nem tudják, hogy tegeződjenek-e, vagy magázódjanak.
Játszunk egyet?...Tegye fel a kezét az, aki igennel szavaz!
Most az tegye fel a kezét, aki pedig arra szavaz, hogy ne magázodjunk! Na jóóóóóóó, akkor tegeződünk. :-)
Eszembe jutott még egy játék:
Próbáljuk ki közösen, így a "mátrixon keresztül":
Felhőkarcolós játék:
Képzeljük el, hogy egy nagyon szép tisztáson sétálgatunk Te meg én. Egyszer csak egy kis tanyához érkezünk. A tanya közepén két kis ház áll egymással szemben. Semmi mást nem lehet a környékeny látni csak ezt a két, kicsit roskadozó házakat. Amikkor közelebb érünk hozzájuk, hirtelen eszembe jut egy játék, amit kérlek most a mártix világában képzelj el magadnak és saját magadnak válaszold meg mindig a játékba feltett kérdéseimet. Ha igenek a válaszok, akkor tovább mehetsz a játékban, míg a célhoz nem érsz.Itt állunk szemben ezzel a két kis házal. Azt kérdezem: - ha a kisház tetejére, felteszünk egy széles pallót, ami a két tetőt összeköti és Te: menj végig a pallón, úgy, hogy közbe ne essél le! Ha végigmész rajta, akkor kapsz 1o.ooo Ft-ot. A palló és a föld között van 1o méter. Keresztül mennél?
Ha IGEN volt a válaszod, akkor tovább mehetünk. Nagyon meleg van utunk során. A sok sétálásban elfáradtunk. Egyszer csak megláttunk egy hatalmas házat. Eszembe jut ekkor, hogy itt is egy játékra kérlek meg: A házat "U" alakban építették, egy nagyon szép belső kerttel. Van egy nagyon szép kis tó a kertben. A tó felé teszek egy, a kertben található 1 méter széles fadeszkát. A tóban piranyák úszkálnak.
Én megint megkérdezem Tőlled:
- menj végig a deszkán úgy, hogy közben ne essél le! Ha végigmész rajta, akkor kapsz 1oo.ooo Ft-ot. A deszkák alatt - figyelmeztetlek -, piranyák úszkálnak. Keresztül mennél?
Ha IGEN volt a válaszod, akkor tovább mehetünk.
Ezt az akadályt is leküzdve, elérkezünk a városban. Nagyon nagy a város, tele van emberekkel, hatalmas forgalom az utcákon. Egyszer csak meglátjuk az Árpád-hídnál, hogy van két irodaház. A két irodaház között 1o méter van. Felmegyünk a tetőre. A két tetőt egy vaspalló köti össze,. A két oldalán korlát. Alattunk 1oo méter mélység. Azt mondom Neked: - ha keresztül mész rajta, akkor kapsz 1.ooo.ooo Ft-ot. Keresztül mennél?
Ha IGEN volt a válaszod, akkor maradjunk itt fent a tetőn egy kicsit. Megnehezítem a feladatodat és a korlátot elveszem. Azt mondom, ha így keresztül mennél, akkor kapsz 2.ooo.ooo Ft-ot. Keresztül mennél?
Ha még mindig IGEN a válasz, akkor most már biztosan olyan feladatot mondok neked, amit nem fogsz végrehajtani. Még mindig a tetőn vagyunk. Még mindig át kell jutnunk a másik oldalra, de a vaspallónk már csak 4o cm széles. Ónoseső esik és viharos szél fúj. Kapsz 1.ooo.ooo Svájci frankot, ha átmész a másik oldalra. Ugye erre "EZT MÁR NEM" a válaszod. Senki nem kockáztatja az életét.
Viszont még tudom nehezíteni a feladatot, annak ellenére, hogy azt mondtad, hogy ezt már semmi pénzért: Ugyanaz a feladat mint a legutóbb. Még mindig a tetőn vagyunk. Még mindig át kell jutnunk a másik oldalra, de a vaspallónk már csak 4o cm széles. Ónoseső esik és viharos szél fúj. Viszont nem kapsz semmi pénzt, ha átmész a másik oldalra. A másik oldalon, Tőlled 2o méterre ott van és ott lóg a gyermeked, aki kiabál kétségbeesve, hogy: - apa, anya, ments meg, mert lezuhanok. Mit tennél?
SZÓ NÉLKÜL ÁTMENNÉL UGYE?
A történet tanulsága: Magától érthetődő legyen, hogy amilyen tudást megszerzünk, azt egyből építsük be életünkbe, mert a tudás nem akkor a miénk, amikor megtanultuk, hanem akkor, amikor megéltük. Megéltük és nem kiéltük... Megéltük és nem kiéltük...
Nézzük például a haragot: nagyon sokszor keresnek meg sajnos a barátaim, hogy vállás közelében vannak. Amikor szóbakerül, hogy miért, akkor elmondják, hogy az a sze... - megcsalt. Ezután megkérdezem a másikat, hogy mi történt? Ő miért akar vállni? Erre a másik fél azt feleli: a társa minden ismerősének, barátjának elmondta, hogy mi történt és ezt nem tudja feldolgozni. Az indulatok természetes velejárója a harag. Harag nélkül nincs és nem is lehet megbocsájtás. A harag és a fájdalom megélésében és nem kiélésében, ezután benne kell lenni, hogy lerakhatatlan felelőssége van a szenvedő félnek is. Néha nem az okoz nagyobb sérülést egy kapcsolatban, ami megtörtént, hanem az azt követő rossz kommunikáció. De erre majd későbbi írásaimban bővebben kitérek.
Felesősségem ezzel a bloggal kapcsolatban:
Azt tudom, hogy leírhatatlan felelősségem van, hogy itt vagyok, de nektek is, amikor elmentek aerről az oldalról, miután elolvastátok. Mert a szavak olyanok, mint egy kalitkába zárt madár. Ha kinyitom a kalitkát a madár kirepül és oda száll, ahová akar. Ezért tudom, hogy nagy felelőségem van, hogy mit írok.Szeretném, ha ez a blogg oldal ahhoz járulna hozzá, hogy jobban megértsük magukat és embertársainkat és jobban tudjunk neki segíteni. Soha nem mondjuk azt társunknak, barátainknak, ismerőseinknek, szüleinknek, gyermekeinknek, hogy: TE KOMPLEXUSOS BA....! Tönkre ment miattad az életem!
Bejegyzések
